MINŐSÉGPOLITIKA
Jelen minőségpolitikai nyilatkozattal elkötelezzük magunkat arra, hogy
- tevékenységünk minőségbiztosítási rendszerét és a szakmai munka eredményességét folyamatosan mérjük és tökéletesítjük, felelősséget vállalva mind vezetői, mind munkavállalói szinten a rendszer működtetéséért és fejlesztéséért;
- a rendszer teljesítményét és a minőségcélok teljesülését rendszeresen értékeljük az intézmény vezetőségének bevonásával;
- a minőségpolitikában és a vezetőségi átvizsgálásban megfogalmazott célok megvalósításához rendelkezésre bocsátjuk a szükséges erőforrásokat;
- figyelembe vesszük és kielégítjük a képzésben részt vevők, a munkáltatók, a munkatársak és az oktatók felnőttképzéssel kapcsolatos igényeit, valamint az elégedettségmérésen és a helyesbítő tevékenységeken keresztül figyelembe vesszük és beépítjük a képzésben résztvevők véleményét a minőségbiztosítás megvalósításába.
Célunk megfelelni a hatályos jogszabályi és szakmai előírásoknak. Ennek előfeltétele az általunk biztosított tevékenységek szabályozott, ellenőrzött és felügyelt végrehajtása.
Stratégiánk ügyfeleink igényeinek és a kapcsolódó képzési szolgáltatásainknak legjobb minőségben történő kielégítése, olyan kompetenciák közvetítése, amelyek elsajátításával a résztvevők magas szinten képesek megfelelni a követelményeknek és a szakmai kihívásoknak.
Munkatársainktól és a tevékenységünkbe bevont partnereinktől elvárjuk a megkívánt minőségszint folyamatos biztosítását, valamint minőségjavulást eredményező intézkedések felvetését, megvitatását és végrehajtását. Minőségpolitikánk alapja az ügyfél elégedettsége, ezért rendszeresen felmérjük ügyfeleink elégedettségét és visszajelzéseik alapján folyamatosan fejlesztjük, javítjuk tevékenységünket. Az eredményességet jól képzett, elkötelezett munkatársakkal, megfelelő tárgyi és személyi feltételek biztosításával növeljük.
ÁLTALÁNOS KÉPZŐI ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ
Tisztelt Képzésben részt vevő!
Ezúton tájékoztatjuk, hogy képzéseinket a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Fktv) szerint működő felnőttképzőként folytatjuk.
Az Fktv. 15. §-a alapján a felnőttképző a képzésben részt vevő személyek természetes személyazonosító adataira, elektronikus levelezési címére, valamint legmagasabb iskolai végzettségére, a képzési díjra és annak költségviselőjére vonatkozó adatot szolgáltat a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében.
A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében kezelt személyes adatok azonosítása, ellenőrzése és pontosítása, valamint a pályakövetési rendszer működtetése céljából a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást kezelő szerv a képzésben részt vevő személynek
aa) az Nytv. 11. § (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott adatának ellenőrzését biztosítja, és az Nytv. 11. § (1) bekezdés b), c) és h) pontjában meghatározott adatát központi kormányzati szolgáltatási busz használatával átadja,
ab) az oktatási azonosító számot kiadó oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a képzésben részt vevő személynek az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 2. § l) pontjában meghatározott adatát átadja vagy
b) a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján az összerendelési nyilvántartás jogszabályban kijelölt szolgáltatója az Onytv. 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokról az összerendelési nyilvántartáson keresztül adatot szolgáltat térítésmentesen és elektronikus úton a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere számára.
A felnőttképzési államigazgatási szerv az adatszolgáltatás keretében továbbított adatokról, a megismert adatokról és a felnőttképző által kiállított tanúsítványról – a 20. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés és a pályakövetési rendszer működtetése céljából – elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait azok keletkezésétől számított ötvenedik év utolsó napjáig kezeli. A felnőttképzési államigazgatási szerv a tanúsítványokat tartalmazó központi nyilvántartás adatait azok keletkezésétől számított ötvenedik év utolsó napjáig kezeli, azt követően pedig azokat átadja az illetékes levéltárnak, és az átadott adatokat törli.
Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.
PANASZKEZELÉS RENDJE
1. A képző intézmény köteles a résztvevőt tájékoztatni
a) a székhelyéről,
b) a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a szolgáltatás helyével,
c) a panaszkezelésnek az adott tevékenység sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint
d) a panaszok közlése érdekében az ügyfélszolgálatának levelezési címéről és – ha a panaszokat ilyen módon is fogadja – elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról.
2. A tájékoztatásnak résztvevői jogvita esetén ki kell terjednie a résztvevő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségére, valamint tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét. A békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező képző intézmény esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon.
3. A résztvevő panaszát szóban vagy írásban közölheti a képző intézménnyel, illetve a képző intézmény érdekében vagy javára eljáró személlyel.
4. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha a résztvevő a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a képző intézmény a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles panaszkezelési űrlapot kitölteni, és annak egy másolati példányát
a) személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben a résztvevőnek átadni,
b) telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a résztvevőnek legkésőbb a következő bekezdésben foglalt érdemi válasszal egyidejűleg megküldeni, egyebekben pedig az írásbeli panaszra vonatkozóan a (6) pontban írtak szerint köteles eljárni.
5. A telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a képző intézmény köteles egyedi azonosítószámmal ellátni.
6. A panaszról felvett űrlapnak tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) a résztvevő neve, lakcíme,
b) a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja,
c) a résztvevő panaszának részletes leírása, a résztvevő által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke,
d) a képző intézmény nyilatkozata a résztvevő panaszával kapcsolatos álláspontjáról, amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása lehetséges,
e) a jegyzőkönyvet felvevő személy és – telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz kivételével – a résztvevő aláírása,
f) a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje,
g) telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a panasz egyedi azonosítószáma.
7. Az írásbeli panaszt a képző intézmény – ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik – a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító álláspontját a képző intézmény indokolni köteles.
8. A képző intézmény a panaszról felvett jegyzőkönyvet (panaszkezelési űrlapot) és a válasz másolati példányát öt évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni.
9. A panasz elutasítása esetén a képző intézmény köteles a résztvevőt írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá az illetékes hatóság, illetve a résztvevő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a képző intézmény a résztvevői jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást.
A képző intézménynek vezetnie kell a panaszkezelés dokumentációját, az eredmények pedig a vezetőségi átvizsgálás bemeneti adatait képezik. Az intézmény vezetőségének feladata az esetekből levont tanulságokat feldolgozni és ismétlődő panasz esetén megelőzésére megoldásokat kidolgozni.
Panasznak minősül a panasztevő nevével ellátott és konkrét esetre történő észrevétel, beadvány, elsősorban írásos formában, de a szóbeli panaszokat is fogadja az intézmény. A képzési folyamat valamennyi fázisában törekedni kell a panaszok okainak megszüntetésére.
A képzésben résztvevőket a képzés kezdetekor tájékoztatjuk a panaszkezelés rendjéről.
Letölthető dokumentumok:
Panaszfelvételi űrlap nyomtatott
Panaszfelvételi űrlap elektronikus